Ha túl olcsó egy ingatlan az mindig gyanús - újabb eset-

Korábbi cikkemben is felhívtam a figyelmet arra, hogy nagyon figyelmesen járjunk el, ha egy ingatlan túl olcsónak tűnik, mert megüthetjük a bokánkat, érdemes ügyvédi segítséget igénybe venni. 

Mai nap egy kedves kollegina irodájában lévő tárgyalóban egy újabb formájával szembesültem az eljárásnak, amely már a csaláson kívül az üzelti titok megsértése bűncselekményt is felveti, a jóhiszemű ügyfél pedig nemhogy ingatlanhoz nem jut, lehet, hogy még a követelést sem vásárolhatja meg.

Adott egy bőven a piaci ár alatti ingatlan hirdetés, ahol a jóhiszemű Vevőt egy ügyvédi irodába hívják szerződéskötésre azzal, hogy az ügyvéd munkadíját és a foglalót vigye magával készpénzben.

Az ügyvéd a szerződést nem hajlandó véleményezésre átküldeni, így az ügyfél megkér, hogy menjek vele.

Az ügyvédi iroda tárgyalójában pedig az alábbi csalásgyanús ajánlat születik. Semmiféle adásvételi szerződés aláírásáról nincs szó, a foglaló pedig nem is foglaló, hanem a megbízási díja az ügynöknek. A megbízási szerződést nem tekinthettem meg, így csak azt tudom leírni, amit hallottam szóban.

Az ügynök egy „belső emberen” keresztül megszerzett egy listát, amelyen olyan követelések vannak ingatlanfedezettel, amelyet a Bank már felmondott, de még nem értékesített faktor cégnek.

A díjért cserébe azt vállalta volna a megbízó, hogy ajánlatot tesz a Banknak a követelés megvásárlására, ha összejön akkor aláírhatta volna az ügyfél, hogy megvásárolja a Banktól a követelést, majd meggyőzhette volna a mit sem sejtő ingatlantulajdonost, hogy pár millióért írja alá az adásvételi szerződést. Ha pedig ez nem sikerül (mert ki olyan hülye, hogy egy 20 milliós ingatlant 1-2 millió forintért elad), akkor végrehajtási eljárást indíthat, ahol, ha magasabb árat ajánl valaki az ingatlanért, akkor az ügyfél a fennálló tartozást és kamatait (amiről bővebb tájékoztatást nem tudtak adni a mai napon az ügynök) megkapja ugyan de az ingatlan nem lesz az övé.

Amennyiben a Bank nem fogadja el az ügyfél ajánlatát (miért tenné, amikor még nem is kívánta értékesíteni a követelést) akkor a megbízott ajánl más ingatlant, ami, ha tetszik az ügyfélnek akkor ugyanez az eljárás kezdődik újra.

Ha 8 hónapon belül nincs sikeres ingatlankiajánlás, azaz a Bank nem adott el követelést (mert ugye ingatlan szerzésről még messze nem beszélhetünk) akkor a megbízott a „foglaló” felét megtartja, mint munkadíj, majd a másik felét visszaadja az ügyfélnek.

Belátható, hogy egy ilyen ajánlatban még arra sem volt garancia, hogy a követelést meg tudja vásárolni az ügyfél, nemhogy az ingatlant. De a cég mindenképpen megtartotta volna a „foglaló” felét, azaz a vételár 5%-át.