Mit tehetünk az ellen, hogy bérlő jelölt csak úgy meggondolja magát

Ügyfelemmel esett meg az eset, hogy miután két-három héten keresztül egyeztettük a szerződés szövegét a leendő bérlővel, az egyszer csak úgy döntött, hogy mégsem veszi ki a lakást.

Igen ám, de az ügyfél az én megbízási díjamat már kifizette, hiszen a szerződés elkészült és ha másnak nem tudja kiadnia a lakást, akkor kára keletkezik.

A polgári törvénykönyv ismeri a biztatási kár fogalmát, na de ki szeretne elkezdeni éveken keresztül pereskedni, arra további súlyos pénzeket rákölteni…

Az ingatlan adásvételek kapcsán már elterjedt az úgynevezett vételi ajánlat és regisztrációs díj, de tapasztalatom szerint a bérbeadások kapcsán ez még csak kevesek használják.

minden rendelő vegye komolyan ezt a feladatot, szüksége esetén kérje például ügyvéd segítségét, mert az egészségügyi személyes adatok különleges kategóriá

ba tartozó, magasabb szintű védelmet igénylő személyes adatok, amelyek védelmére a GDPR rendelet nagyobb hangsúlyt fektet.

Javaslom tehát, hogy amennyiben egy bérlő úgy nyilatkozik, hogy ki szeretné venni a lakást akkor egyész nyugodtan írasson alá mindenki bérleti ajánlatot és kérjen a bérlőtől regisztrációs díjat. A regisztrációs díjat be kell számítani az első havi bérleti díjba vagy az átvett óvadék összegébe, amennyiben a bérleti szerződés megkötésre kerül és az hatályba is lép.

A mennyiben azonban a bérlő utóbb meggondolja magát, akkor a regisztrációs díjat elveszti. A Bérbeadó kára így legalább részben megtérül.