Sokan a helyszínen elismerik a felelősségüket amennyiben szabálysértést követnek el. A megoldás keresése során, akár az interneten kutatva, azzal szembesülnek, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény jelenleg hatályos 99.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben az eljárás alá vont személy a helyszíni bírság kiszabását – a helyszíni bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után – aláírásával igazoltan tudomásul veszi, a helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak.

A tudomásul vett helyszíni bírsággal szemben valóban nem lehet felettes szervhez panasszal élni, ugyanakkor érdemes lehet megpróbálni a törvény 99/A § (2) bekezdése alapján jogszabálysértésre hivatkozással a helyszíni bírság kiszabó határozat felülvizsgálatát kezdeményezni. Ennek határideje a helyszíni bírság kiszabásától számított 30 nap.

Amennyiben a 30 napos határidőn belül a bírság felülvizsgálatát kezdeményezzük, akkor tovább reménykedhetünk abban, hogy a kiszabott helyszíni bírság befizetését elkerülhetjük. A hatóság, amennyiben a kérelemnek helyt ad és megállapítja a jogszabálysértést, úgy tizenöt napon belül módosítja, vagy visszavonja a döntését.

Elsődlegesen természetesen szabálykövető módon tanácsolok eljárni. Abban a nem várt esetben, amennyiben valaki mégis szabályt sértett, javaslom, hogy ne vegyük tudomásul a helyszínen a kiszabott helyszíni bírságot, hanem helyette éljünk a jogorvoslati lehetőséggel, tegyünk 8 napon belül panaszt az illetékes rendőrkapitányságon.

Tilosban parkolás

Rengeteg autóvezető úgy tudja, hogy az úgynevezett tilosban parkolásért, azaz a járművel történő megállásra és várakozásra vonatkozó szabályok megsértéséért, a gépjármű üzemben tartójának felelőssége objektív, azaz bírság kiszabása esetén, függetlenül attól, hogy a járművet ki vezette, fizetnie kell. Ez azonban nincs így. Amennyiben egy gépjármű tulajdonosával szemben tilosban parkolásért bírságot szabnak ki, érdemes annak tudomásul vétele helyett élni a jogorvoslati lehetőségekkel. Hangsúlyozottan nem arról van szó, hogy valaki nem fizet parkolási díjat, és az emiatt kiszabott büntetést elkerülheti.

Jelen eszmefuttatás tárgya kizárólag a klasszikus szabálysértésnek minősülő tilosban parkolás esetköre. Ilyen például, ha egy járművezető a „megállni vagy várakozni tilos” jelzőtáblák hatálya alatt parkolt (lsd: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 15.§) és emiatt helyszíni bírságot szabnak ki vele szemben.

A hatóság a gépjármű üzembentartója részére ilyenkor egy levél kíséretében csekket küld. Fontos tudni, hogy ha a gépjármű üzemben tartója a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, azaz nem fizeti be a csekket, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni.

A szabálysértési eljárás lefolytatása során pedig az eljáró hatóság köteles bizonyítani a szabálysértést elkövető személy kilétét. A gépjármű üzemben tartója azonban megtagadhatja a vallomástételt arra hivatkozással, hogy magára vagy hozzátartozójára senki nem köteles terhelő vallomást tenni. A hatóságnak ez esetben más eszközökkel kell bizonyítani a szabálysértést elkövető személyét.

Mielőtt azonban mindenki abba a hiú ábrándba kergetné magát, hogy innentől kezdve bárhol és bármikor megállhat a gépjárművel, ne felejtsük el hogy a 21. században az utcák tele vannak térfigyelő kamerákkal.

Mikor fizet azonban mindenképp a gépjármű üzembentartója? Mi az a közigazgatási bírság? A választ a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendeletbe és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben találjuk.

Amennyiben a szabálysértést elkövető személy kiléte nem válik ismertté, abban az esetben végső soron az üzembentartó felel

a) a megengedett legnagyobb sebességre,

b) a vasúti átjárón való áthaladásra,

c) a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,

d) a megengedett legnagyobb össztömeget vagy tengelyterhelést meghaladó járművek közúti közlekedésére,

e) a gyorsforgalmi út leálló sávjának, leállóöblének igénybevételére,

f) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,

g) a természet védelmére,

h) a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra,

i) a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében végzett mérés eredménye befolyásolásának tilalmára

vonatkozó egyes előírások megsértéséért. Ezen előírások megsértése esetén a hatóság közigazgatási bírságot szab ki, amely alól a gépjármű üzembentartója csak igen nehezen mentesülhet. Például ha igazolja, hogy a szabálysértés elkövetést megelőzően ellopták a gépjárművét, amely miatt feljelentést is tett a rendőrségen.