Nem gondoltam volna, hogy valaha egy bíróság által befogadott, az alperes részére kézbesített – fizetési meghagyásból ellentmondás folytán perré alakult eljárásban – , a kereseti kérelemben az alábbi történetet fogom olvasni.
Alperes lány és felperes fiú három hónapig néhány alkalommal randizgattak, amely randik során a fiú, állítása szerint összesen mintegy 10.000,- Ft értékű ajándékot (üdítő, vonatjegy, étkezés meghívások), adott a lány részére.

Ajándék visszakövetelése

A kapcsolat kihűlt, a fiú pedig több sikertelen felszólítás és fenyegetés után a Polgári Törvénykönyv 6:237. § (3) bekezdésére hivatkozva előbb fizetési meghagyásos eljárást, majd pert indított a lánnyal szemben az ajándék visszakövetelésére.

A Ptk. 6:237. § (3) bekezdése alapján ugyanis „az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor”.

 

Konklúzió

Kíváncsi vagyok mi lesz a per vége, mert egyrészt a Ptk. 6:237. § (5) bekezdés alapján „a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye”.

Másrészt téves feltevésnek minősíteni azt, hogy nem jött össze a kapcsolat, véleményem szerint nem biztos, hogy megáll.
Mivel azonban egy ilyen peres eljárás hosszú hónapokat, időt és pénzt vesz igénybe, bármi is lesz a vége biztosan több kellemetlenséget okoz, mintha a férfiúi önérzetet kicsit megsértve, de mindenki fizeti a saját hamburgerét és üdítőjét a randi alatt, mert ki tudja mit hoz az élet.